Devizahitelek

Devizahitelek – Részlegesen pert nyert a K&H Bank Zrt.

Budapest, 2014. szeptember 9., kedd (MTI) – Részlegesen nyert a devizahiteles perben a K&H Bank Zrt.; a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a bank 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek.

Budapest, 2014. szeptember 9. Maka Mária tanácsvezetõ bíró (k) felolvassa az ítélet indoklását a K&H Bank Zrt. által az egyoldalú kamatmódosítást lehetõvé tévõ szerzõdési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére a magyar állam ellen indított per tárgyalásán a Fõvárosi Törvényszék tárgyalótermében 2014. szeptember 9-én. A bíróság elsõfokú, nem jogerõs ítélete szerint a bank 2014. március 15. és július 19. közötti idõszakban egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ egyes kikötései tisztességesek. Balról a felperes jogi képviselõi, Gárdos Péter (b) és Nagy András (b2), jobbról az alperes jogi képviselõje, Benke Gábor (j). MTI Fotó: Bruzák Noémi

Budapest, 2014. szeptember 9.
Maka Mária tanácsvezetõ bíró (k) felolvassa az ítélet indoklását a K&H Bank Zrt. által az egyoldalú kamatmódosítást lehetõvé tévõ szerzõdési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére a magyar állam ellen indított per tárgyalásán a Fõvárosi Törvényszék tárgyalótermében 2014. szeptember 9-én. A bíróság elsõfokú, nem jogerõs ítélete szerint a bank 2014. március 15. és július 19. közötti idõszakban egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ egyes kikötései tisztességesek. Balról a felperes jogi képviselõi, Gárdos Péter (b) és Nagy András (b2), jobbról az alperes jogi képviselõje, Benke Gábor (j).
MTI Fotó: Bruzák Noémi

A szóbeli indoklás szerint a díj- és költségemelés egyes feltételei voltak ebben a négy hónapos időszakban tisztességesek a pénzintézetnél, a kamatemelésé azonban nem.
A bíróság szerint tisztességes ez év március 15. és július 19. között az a szerződéses kikötés, mely szerint a költségek és díjak legfeljebb a KSH által meghatározott előző évi fogyasztói árindexxel, tehát az inflációval emelkedhetnek – és csökkenhetnek is – objektív, azaz a pénzintézet által nem előidézhető, befolyásolható körülmények bekövetkezése esetén.
Az elsőfokú bíróság a perköltség számításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a pénzintézet 95 százalékban pervesztes, így mintegy 4,3 millió forint perköltség jár az alperes magyar államnak.
A szóbeli indoklás szerint a bíróság átlagosan tájékozott fogyasztóval számolt, a devizahiteles törvényben rögzített átláthatóság elve kapcsán pedig hivatkozott arra az elvárásra, hogy a pénzintézet tájékoztatása olyan legyen, amely nyomán a fogyasztó a lehetséges gazdasági következményeket képes felmérni, átlátni.
A bíróság a szerződéses elemeket külön vizsgálta és arra is figyelemmel volt, hogy ha a tisztességtelen kikötések kiesnek a szerződésből, akkor a megmaradók teljesíthetők-e.
A bíróság elutasította a K&H Bank keddi tárgyaláson megismételten felvetését, hogy fontolja meg az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához fordulást.
A bank jogi képviselője a határozathirdetést megelőzően arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban a bíróság egy másik, hasonló devizaperben eljáró tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a perekben alkalmazandó, nyáron elfogadott devizahiteles törvény miatt, és amennyiben a testület alaptörvénybe ütközőnek találja majd a törvényt, akkor nehéz lesz a törvény alapján időközben megszületett ítéletek következményeit korrigálni, különösen, ha már elszámolásra is sor kerül a bankok és a fogyasztók között.
A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötéseik mégis megfelelnek a törvényben rögzített elveknek és tisztességesek.
Az augusztus vége óta indult több tucatnyi perben a törvényszék elsőfokon jobbára elutasította a pénzintézetek keresetét, egy ügyben az alkalmazandó törvény alaptörvénybe ütközése miatt Alkotmánybírsághoz fordult a törvényszék bírája, jelen perrel együtt pedig immár három esetben részlegesen pernyertes lett a felperes pénzintézet.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.