Offshore

Az “offshore” fogalmához a közelmúltban olyan sok pejoratív képzet társult, hogy szinte szitokszónak minősül. Pedig az offshore semmivel sem másabb, mint például az ún. adóoptimalizálási megoldások, vagy bármely egyéb jogilag megengedett és konkrétan szabályozott kedvezmény vagy lehetőség (például az illeték kedvezmények). Ahogyan minden jogi eszközt, az offshore-t is lehet szabályosan vagy szabálytalanul, a joggal élve és a joggal visszaélve használni.

Ez az oldal azoknak jött létre, akik az offshore cégalapítást a jogukkal élve kívánják alkalmazni.

A Wikipédia szerint:

“Az offshore tevékenység az adott helyszíneken zömmel ugyanolyan szabályozott jogterület, mint a cégjog más területei. Alapvetően az angolszász jog talaján alakult ki (a római jogon alapuló jogrendű országok ezt a gyakorlatot kevésbé ismerik, jellemző kivétel Liechtenstein, ahol ismert a profitábilis (nyereséges) alapítvány vö. Stiftung fogalma is). Az offshore tevékenység azért alakult ki, mert az angol királynő adómentességet adott a Csatorna-szigeteknek (Guernsey, Jersey, Man-sziget) cserébe védelmi erőfeszítéseikért. Az uralkodói adómentességet gyorsan felhasználták a pénzintézetek.

Az illetékességi területek jogalkotása modern és naprakész, ami a lehető legnagyobb jogi szabadságot és diszkréciót biztosítja a tulajdonosok számára, a pontos jogi környezet viszont országonként eltérő.

Az Európai Unió mint minden magas adóval és komoly államaparátussal rendelkező ország vagy régió az adóelkerülést és az offshore cégekkel való visszaélést károsnak tartja, és igyekszik kiküszöbölni.

Offshore cégek alapítása és működtetése, bármilyen más cégformához hasonlóan nem jogellenes.”

A Wikipédia részletezi az offshore cégeknek helyszínt biztosító ún. adóparadicsomok előnyeit is:

“Nagyon sok olyan ország van szerte a világon, amely komolyabb ipar vagy mezőgazdaság hiányában turizmusból vagy a tőke számára alacsony adókból tartja fenn magát. Ezekben az országokban a gazdasági társaságokat kizárólag egy éves fix adó vagy pedig az árbevétel után nagyon alacsony adó megfizetésére kötelezik, ami ezeknek az országoknak még így is megéri, hiszen a „kevesebb több” alapon rengeteg vállalat választja őket bejegyzésének helyszínéül.

Az illetékességi helyszínek jogalkotása a következő vonzó társasági jellemzőket kínálja:

  1. Korlátolt felelősség.
  2. Korlátolt felelősséggel rendelkező igazgató.
  3. Minimális bejelentési kötelezettségek, és nem kötelező (auditált vagy más) pénzügyi beszámoló megküldése a kormánynak.
  4. Névleges igazgató és névleges részvények lehetővé tétele.
  5. Kijelölt vállalati igazgatók és részvényesek lehetővé tétele.
  6. Bemutatóra szóló részvények lehetővé tétele.
  7. Nem kell közzétenni a tényleges tulajdonos személyét a kormányzati hatóságoknak.
  8. Az igazgatók és a részvényesek személye nem nyilvános.
  9. Alacsony tőkekövetelmények, nincs tőkebefizetési kötelezettség, az éves kormányzati díjak nem a jegyzett tőke összegén alapulnak.
  10. Az igazgatósági és részvényesi ülésekre bárhol sor kerülhet, a megbeszéléseket akár telefonon is lefolytathatják.
  11. Minden közös vállalati formánál lehet korlátolt felelősséget delegálni.

Mindezek mellett csak néhány helyszín biztosítja az összes fenti vonzó társasági jellemzőt, de ezek többsége szinte az összes adóparadicsomi – más néven offshore – helyszínen elérhetők. Az adóparadicsomokról más néven “adózási kérdésekben nem együttműködő joghatóságokról”, a G20 országok és az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) fekete listát bocsátott ki 2009-ben. Azóta a korábban adóparadicsomnak bélyegzett országok sorra kötik az OECD nemzetközi adózási szabványoknak megfelelő kettős adózást elkerülő egyezményeket (DTA), amelyek tartalmazzák az adóinformáció-csere (TIEA) záradékot. Az olyan országok, amelyek 12 ilyen szabványos szerződést kötöttek lekerültek a listáról, amely gyakorlatilag kiürült. Az adóparadicsomok új hivatalos elnevezése: Kis Pénzügyi Központ (SFC).”

Az elmúlt időszakban felerősödtek azok a törekvések, amelyek igyekeznek megnehezíteni, vagy akár meg is akadályozni az offshore cégek alapítását, működtetését. Beterelik ezeket az eljárásokat egy meghatározott keretbe: ha az adott cégnek nincsen bankszámlája, akkor bizonyára “fiktív”, hiszen nem végez gazdasági tevékenységet, és ez ebben az esetben bizonyára joggal való visszaélést takar. Azonban ha a cég bankszámlát akar nyitni, akkor – a bankok elé állított különféle bejelentési, identifikációs és egyéb kötelezettségek révén – óhatatlanul sérülni fognak azok az előnyök, amelyekről korábban beszéltünk. Például a diszkréció, hiszen a banknál meg kell adnunk annak a végső haszonélvező személynek az adatait, aki a cég működéséből profitálni fog (ez egyébként minden banknál kötelező, a magyar bankok esetében, ha nem tudják egy adott cégnél a cégiratok alapján ezt megállapítani, akkor a bankszámlát nyitó cégvezetőnek kell nyilatkoznia a haszonélvező személyéről, és ha végképp nem tudnak megadni egy konkrét személyt – mint pl. egy több ezer tulajdonosból álló részvénytársaság esetében – akkor az ügyvezetést tekintik haszonélvezőnek). Ráadásul a bankok komoly kockázatelemzést végeznek, és ha úgy találják, hogy az adott offshore céggel a jogi osztályuknak előbb vagy utóbb baja lesz, akkor már meg sem nyitják az adott számlát. Ugyanígy megvizsgálják, hogy a számlát nyitni akaró személy nem politikus vagy ismert személyiség, mert ezekben az esetekben a legnagyobb udvariasság mellett szintén ajtót mutatnak az érdeklődőnek.

További erőteljes offshore-ellenes intézkedés az információcsere. Az EU közigazgatási együttműködésről szóló irányelve érelmében az egyéb jövedelemforrások (a munkaviszony, a vezetői díjak, az életbiztosítások, a nyugdíjak és a tulajdon) vonatkozásában 2015. január 1-jén lép életbe az automatikus információcsere a tagállamok között. Októberben pedig felülvizsgálták a közigazgatási együttműködésről szóló irányelvet annak érdekében, hogy 2015. január 1-jétől kezdődően az automatikus információcsere az osztalék, a tőkenyereség, az egyéb pénzügyi bevételek és számlaegyenlegek kategóriáira is kiterjedjen. Az automatikus információcsere azt jelenti, hogy a bankoknak a náluk nyilvántartott végső haszonélvező lakhelye szerint illetékes adóhatóság részére adatot kell szolgáltatniuk (saját adóhatóságukon keresztül) a fenti bevételekről.

Mindezek a rendelkezések beszűkítik a lehetőségeket, de mivel még a világ legfejlettebb részén is igény van az offshore nyújtotta előnyök kihasználására, ezért a kiskapuk nem zárulnak be. Azonban egyre nagyobb körültekintést igényel, ha bárki is bele akar vágni egy offshore cégalapításba.

Nagyon sok szolgáltató van ezen a piacon, akik minden további nélkül elvégzik a munkát, azonban olyanok, mint az egyszeri könyvelő, aki mindent szorgalmasan lekönyvel ugyan, de hasznos tanácsot nem tud adni az ügyfelének, és a határidő előtt nem sokkal szól, hogy be kell fizetni ezt vagy azt az adót, míg ha időben szól, hogy “te, figyelj, itt egy jelentősebb tétel kezd kialakulni”, akkor a vállalkozó még tud intézkedni, pl. előre hoz egy beruházást, vagy éppen a következő negyedévre tolja át egy számla kibocsátását, stb.

Szóval mielőtt egy szolgáltatóhoz megyünk, előtte nem árt információt szerezni. Ha ott vagyunk az offshore cég készítőnél, az nem fogja a saját üzletét rontani. Inkább nem mondja el, de te csak menj, és csináltasd meg nála a cégedet.

A Perpatvar e tekintetben is segíteni szeretne. Diszkréten, a lenti űrlap segítségével teheted fel a kérdéseidet a szakértőinknek, akik rövid idő elteltével válaszolnak. S azután a tudással felvértezve mehetsz, és keresheted fel a neked szimpatikus szolgáltatót, hogy lásd, nem vernek-e át.

Szóval kérdezz nyugodtan! Ha kitöltöd a lenti űrlapot, akkor kérdésedre a választ az általad megadott e-mail címre kapod meg.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.