Ha valakinek tartoznak, elsősorban békés úton igyekszik behajtani követelését, így kezdetnek küld egy felszólító levelet az adósnak. A fizetési felszólításnak egy munkaügyi vitában azonban speciális joghatásai vannak.

Nézzük először, hogy milyen estben lehet peren kívül érvényesíteni a jogokat és kik tehetik ezt meg.

A fizetési felszólítást a munkáltató küldheti a munkavállalónak, ha olyan követelése áll fenn, amely a munkaviszonnyal összefügg (pl. a munkavállaló valamilyen kárt okozott, vagy a munkáltató túlfizetésbe került a munkavállalóval szemben, így visszajárna neki egy bizonyos összeg). Fontos kritérium továbbá, hogy ez az összeg a minimálbér háromszorosát nem érheti el.

A fizetési felszólítás alakiságát illetően, fontos, hogy azt írásba kell foglalni. Tartalmát tekintve pedig elengedhetetlen a jogorvoslati tájékoztatás. A felszólító levélben tehát benne kell lennie, hogy amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a levélben foglaltakkal, vitathatja a követelést. Ebben az esetben 30 napja van arra, hogy a Munkaügyi Bíróság előtt megtámadja a felszólítást. Ennek ugyanolyan joghatása van, mint a fizetési meghagyásról szóló cikkünkben említett ellentmondásnak, tehát ezzel az eljárás perré alakul.

Ha a munkavállaló nem támadja meg a felszólítást, annak is olyan joghatása lesz, mint egy jogerős fizetési meghagyásnak, tehát végrehajtható okirattá válik.