Budapest, 2014. szeptember 23., kedd (MTI) – Áttekintette az igazságügyi szakértői rendszer problémáit az Igazságügyi Minisztérium (IM), a rendszer átalakításának javaslata október közepére készül el, de már most nyilvánvaló, hogy a szakértők függetlenségét, pártatlanságát erősíteni kell – mondta Patyi Gergely, az IM igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára egy sajtóbeszélgetésen.

Patyi Gergely államtitkár

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatásban minden mindennel összefügg, ezért nem lehet önállóan kezelni az egyes területeket, így például az igazságügyi szakértők problémáit. Egy-egy részterületen a szabályok megváltoztatása máshol nem várt problémákat okozhat, ezért nagyon fontos, hogy – bár érezhető a társadalmi igény a rendszer mielőbbi átalakítására – körültekintően járjon el a tárca, amikor megfogalmazza az átalakítási javaslatait – tette hozzá.
Az államtitkár elmondta: a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, az alapvető jogok biztosának jelentése és társadalmi jelzések alapján elkészült az igazságügyi szakértői terület “problématérképe”, a feltárt gondokra adandó válaszokat október közepéig megfogalmazzák.
Patyi Gergely kiemelte, a feltárt problémák alapján egyértelmű a tárca számára, hogy minden módon erősítenie kell a szakértők függetlenségét, pártatlanságát. Mint mondta, a szakértői kamara elképzelése szerint a szakértőket a kamarák minősítenék szakmai tudás alapján, de ezt a javaslatot az államtitkárság nem támogatja.
Az országban 4600-4800 igazságügyi szakértő van, egy-egy területen néhány száz ember dolgozik, így visszásságot okozhat, ha egymást minősítik. A szakmai kompetenciákat azonban értékelni kell, ezért a tárca külső minőségbiztosítási rendszer bevezetését tartaná helyesnek – mondta. Hozzátette: a minisztérium a szakértők hozzáértését nem értékelheti, de indokolt a tudományos értékelés bevezetése, például a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek vagy kutatóműhelyek bevonásával.
Az államtitkár kiemelte: jelentős problémát okoz az igazságügyi szakértői területen az elvándorlás, ezért a tárcának vonzó életpályamodellt kell kialakítania, amely garantálja, hogy a szaktudással rendelkező fiatalok a pályán maradjanak. Emellett elengedhetetlennek nevezte a négyezer forintos szakértői óradíj megemelését is.
Patyi Gergely szólt arról is: bár a szakértői kamara feladata a fegyelmi és etikai kérdésekben az eljárások lefolytatása, de megfelelő eljárási és büntetési rendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy sem az esetleges korrupció, sem a plágium ne maradjon büntetlenül, ez a szakmának is érdeke.
Az államtitkár hangsúlyozta: a feltárt problémák egy részének megoldása nem igényel jogalkotást, csak a már létező szabályokat kell betartatni. Példaként említette, hogy mind a Legfőbb Ügyészség, mind az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a büntetőeljárásokban a szakértői kirendeléseknél nem kizárólag a költséghatékonyság elvét kell figyelembe venni.
Ha a költséghatékonyság elve érvényesül a szakértő kirendelésénél, lehet, hogy a rendőrség számára költséghatékony lesz a kirendelt szakértő, mert ő vállalta a legolcsóbban. Ha azonban szakmailag nem megfelelő a véleménye, akkor az a büntetőeljárás későbbi szakaszában további szakértőket kell kirendelnie az ügyészségnek, bíróságnak, ami további szakértői díjakat jelent, további költségeket, amelyek drágítják a büntetőeljárást – magyarázta.
Jelezte: ezért a közeljövőben egyeztetést kezdeményezi a Belügyminisztériummal, a Legfőbb Ügyészséggel és a bíróságokkal, hogy a szakértők kirendelésénél ne legyen elsődleges szempont a költséghatékonyság.
Mint mondta, az is probléma, hogy egyes megyékben viszonylag szűk azoknak a köre, akiket kirendelnek szakértőként, ezen az automatikus ügyelosztó rendszer kiépítése változtathatna, és Patyi Gergely szerint ezt az ügyelosztó rendszert az Igazságügyi Hivatal is működtethetné.