Devizahitelek

Devizahitelek – A bíróság 16 keresettel foglalkozott a héten, több perben jogerőre emelkedik az elsőfokú ítélet

Budapest, 2014. október 5., vasárnap (MTI) – Első fokon hét devizahiteles keresetet tárgyalt a Fővárosi Törvényszék, a nagyobb bankok közül a CIB Bank Zrt. keresetét elutasította. A héten elkezdődtek a másodfokú tárgyalások, az eljáró Fővárosi Ítélőtábla végzései szerint több perben a korábban kihirdetett, a magyar állam javára meghozott elsőfokú ítélet válik jogerőssé.

Unknown

A másodfokú tárgyalások sorozata múlt hétfőn kezdődött az EvoBank Zrt. perével, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla is az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, ezért felfüggesztette a tárgyalást az Ab eljárásának végéig.
A tanácsvezető bíró megítélése szerint a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény alkotmányellenes, így többek között az a pont, amely kimondja, hogy a szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti.
A Milton Hitelezési Zrt., a Retail Prod Szolgáltató Zrt., a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében jogerőre emelkedik az elsőfokú ítélet, mivel a pénzintézetek nem fellebbeztek, a magyar állam pedig – amely nem értett egyet például az indoklás bizonyos pontjaival – visszavonta fellebbezését.
A K&H Bank ügyében az ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárást, mert a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében több sorszámozási hibát is vétett, amelyeket előbb ki kell javítania.
További két pénzintézet, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) Zrt. és a Sopron Bank Burgenland Zrt. ügyében elhalasztotta a döntést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla.
Első fokon a CIB Bank Zrt. keresetét kedden azért utasította el a törvényszék, mert a bank által alkalmazott általános szerződéses feltételek nem feleltek meg az átláthatóság és az arányosság elvének. A szerződések nem tartalmaztak az emelés mértékére vonatkozó szabályozást, az árazási elvek pedig nem voltak nyilvánosak a fogyasztók számára, akik így nem tudhatták, hogyan, milyen mértékben változnak az általuk fizetendő díjak.
A héten a CIB mellett a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, a Lakiteleki Takarékszövetkezet, az FHB Ingatlanlízing Zrt. és a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. magyar állam elleni keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, amely utóbbi kettő pénzintézet perét elhalasztotta a többi keresetet elutasította.
A bíróság eddig első fokon összesen 64 ítéletet hozott, ebből 61 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert – az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank közös keresetét, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét – pedig az elsőfokú eljárásban felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult.
A Magyar Bankszövetség a héten ismét tiltakozott “a piaci szabályokat felrúgó, utólagos jogszabályalkotások és a szektor tisztességtelenné minősítése ellen” és azt kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolására vonatkozó törvényt, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.
A bankszövetség szerint a normakontroll szükségességét az is indokolja, hogy az elszámolási törvény alapjául szolgáló, júliusban elfogadott törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezésre alkotmánybírósági eljárás van folyamatban, amelytől a szövetség szerint a most elfogadott törvény elválaszthatatlan.
Az idén nyáron elfogadott devizahiteles törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását – kamat-, költség-, illetve díjemelését – megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek voltak. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek. Ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, objektivitás, az arányosság, a szimmetria.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.