Devizahitelek

Devizahitelek – A bankszövetség megküldte véleményét az Alkotmánybíróságnak

Budapest, 2014. október 10., péntek (MTI) – A Magyar Bankszövetség megküldte véleményét az Alkotmánybíróságnak az első devizahiteles törvényről, ebben ismételten  leszögezik, hogy a jogszabályt alkotmányellenesnek tartják, mivel annak számos pontja visszamenőleges hatályú, és ez a szövetség szerint sérti a jogbiztonság elvét.

Budapest, 2012. január 23. Az Alkotmánybíróság tagjai. Elsõ sor balról: Stumpf István, Bragyova András, Szalay Péter, Pokol Béla, Szívós Mária, Bihari Mihály, Balogh Elemér és Lenkovics Barnabás. Hátsó sor balról: Kovács Péter, Kiss László, Holló András, Paczolay Péter elnök, Dienes-Oehm Egon, Balsai István és Lévay Miklós. MTI fotó: Szigetváry Zsolt

Budapest, 2012. január 23.
Az Alkotmánybíróság tagjai. Elsõ sor balról: Stumpf István, Bragyova András, Szalay Péter, Pokol Béla, Szívós Mária, Bihari Mihály, Balogh Elemér és Lenkovics Barnabás. Hátsó sor balról: Kovács Péter, Kiss László, Holló András, Paczolay Péter elnök, Dienes-Oehm Egon, Balsai István és Lévay Miklós.
MTI fotó: Szigetváry Zsolt

Az Alkotmánybíróság kedden kezdi tárgyalni a devizahiteles törvénnyel kapcsolatos bírói indítványokat.
A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege, hogy a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellentétes.
Az Ab honlapján olvasható bankszövetségi vélemény szerint olyan kikötéseket minősít a törvény tisztességtelennek, melyek az akkor irányadó jogszabályok, a Kúria gyakorlata és az értelmezési mérceként szolgáló uniós jog alapján egyértelműen nem voltak tisztességtelenek.
A szövetség véleménye rögzíti: az Alkotmánybíróság korábbi jogalkotási törvényt követő megfogalmazása szerint “a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.”
Ennek a követelménynek azonos tartalmú, de pontosabb megfogalmazását  a jogalkotásról szóló 2010. évi törvény egyik paragrafusa tartalmazza: a “jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget,” nem tehet terhesebbé kötelezettséget, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé – írták.
Ha egy jogszabály ezen követelménynek nem felel meg, akkor automatikusan és további mérlegelés nélkül ellentétes a jogállamiság elvével – érvel a bankszövetség.
A szövetség álláspontjáról az MTI-hez eljutatott összefoglalóban kiemelik: a Magyar Bankszövetség jogalanyként nem érintett a devizahiteles törvényben, ugyanakkor érdekképviseleti szervként szakmailag alátámasztott véleményét megismertetheti az Alkotmánybírósággal.
A banki általános szerződési feltételek (ászf) mindegyikére megállapított tisztességtelenségi vélelem megdöntésére a bankoknak a törvény szerint új vizsgálati kritériumok alapján kellene megfelelniük, amelyek ugyanakkor a – felügyelet által jóváhagyott – ászf-ek megfogalmazásakor még nem voltak ismertek – fogalmaznak.
A törvény arra kötelezi a bíróságokat, hogy döntésüket ne a szerződési feltételek megalkotásakor hatályos jogszabályok tartalmát figyelembe véve, hanem kizárólag ezen új szempontok alapján hozzák meg, mindez a jogállamiság súlyos sérelmét eredményezi a bankszövetség szerint.
Úgy vélik sérül a bíróság előtti egyenlőség amiatt is, hogy a törvény nem teszi lehetővé, hogy a bíróság a tényállás tisztázására szakértői segítséget vegyen igénybe.
A bankszövetségi beadvány felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény személyi és időbeli hatálya annak szövege alapján nem volt eldönthető. Ezt igazolja véleményük szerint, hogy a szeptemberben elfogadott elszámolási törvény 25 jogszabályhelyen volt kénytelen módosítani a két hónappal korábban elfogadott jogszabályt, miközben a bankoknak a régi, pontatlan törvény alapján kellett elkészíteniük elszámolási kimutatásaikat a Magyar Nemzeti Bank felé, illetve ezen pontatlan szabályok alapján kellett megindítaniuk a pereket a tisztességtelenség vélelmének megdöntésére – olvasható az összefoglalóban.
A Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésén alapuló, néhány héttel később elfogadott, a devizahiteleseket megsegítő  törvény kimondja, hogy a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításai – például a kamatok, a költségek vagy a díjak emelése -tisztességtelen és érvénytelen, az ügyfelek emiatt keletkezett túlfizetésit vissza kell téríteni. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben megkísérelhetik megdönteni.
Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az Ab-hez az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az EvoBank ügyében.
A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük már teljesítetteket is, amit legfeljebb a jövőre nézve tehetne meg.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.