Devizahitelek

Devizahitelek – Alkotmánybírósághoz fordul az ítélőtábla a K&H perében

Budapest, 2014. október 27., hétfő (MTI) – Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a K&H Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a hétfői tárgyaláson.

Budapest, 2012. január 23. Az Alkotmánybíróság tagjai. Elsõ sor balról: Stumpf István, Bragyova András, Szalay Péter, Pokol Béla, Szívós Mária, Bihari Mihály, Balogh Elemér és Lenkovics Barnabás. Hátsó sor balról: Kovács Péter, Kiss László, Holló András, Paczolay Péter elnök, Dienes-Oehm Egon, Balsai István és Lévay Miklós. MTI fotó: Szigetváry Zsolt

A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több paragrafusa alaptörvénybe ütközik, sérti például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.     Az ítélőtábla indoklása szerint a jogalkotó az eljárási határidők szabályozásával kizárta a bizonyítási eszközök lehetőségét az eljárásból, leszűkítette a bíróság mérlegelési lehetőségeit.
A bíró rámutatott: az eljárásjogi feltételek biztosításának elmulasztása miatt a jogalkotás olyan közvetlen befolyást gyakorolt a magánjogi jogviszony elbírálására, ami összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség alkotmányos elvével. A félnek a polgári perben biztosított rendelkezési jogának korlátozása sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot is – tette hozzá a bíró.
Súlyosan sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság alkotmányos elvét, hogy a törvényi szabályozás hiányossága miatt kétséges a bíróság érdemi döntésének személyi és tárgyi hatálya – szerepel az indoklásban.
Sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét az állam szerepvállalása a polgári jogviszonyban az igazságszolgáltatás feladatát végző bíróságok előtti eljárásban, hiszen az állam más jogalanyokkal szemben kizárólag szervezetei útján létesít jogviszonyt – mondta a bíró. Az állam absztrakt jogalany, amely minden esetben meghatározott közhatalmi feladatkörében, meghatározott szervezetek útján, alkotmányos keretek között léphet közjogi vagy magánjogi jogviszonyba – emelte ki.
A felperes pénzintézet olyan alperessel szemben kívánja megvédeni jogát, mondta a bíró, amely a kölcsönszerződésben foglalt szolgáltatások teljesítésére és követelésére nem jogosított és nem köteles, nem tekinthető polgári jogalanynak. A törvényből nem derül ki, hogy a jogalkotó mely személyek csoportjainak jogait kívánja alakítani, hogy az ítélet hatálya mely személyekre, a személyek mely csoportjára terjed ki, ami veszélyezteti a jogbiztonságot – fejtette ki a bíró.
A jogbiztonság követelményével szemben alapvető elvárás, hogy a döntés végleges hatályához, jogerejéhez semmilyen kétség ne fűződjön – jegyezte meg.

 

Kategóriák:Devizahitelek

Tagged as: ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.