Offshore

Véget ért az offshore cégek aranykora

Több, korábban titkolózó adóparadicsomi országból is kaphat ezentúl információt

2014. október 20., hétfő 06:30 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: Jakubász Tamás
Seychelles - a (nemcsak adó-) paradicsom

Seychelles – a (nemcsak adó-) paradicsom

Jórészt elvesztek mára azok az előnyök, amelyek korábban, a kétezres évek közepén az offshore cégekhez kötődtek. Az adóparadicsomi társaságalapítás a magyarországi szereplők körében lényegében „kiment a divatból”. A folyamatban szerepet játszhatott a hazai feketepiac átrendeződése és a szigorúbb hatósági fellépés. Az adóhivatal munkáját új nemzetközi egyezmény segítheti, ennek nyomán olyan „offshore államoktól” is érkezhetnek hazánkba információk, ahonnan korábban nemigen jött válasz a magyar megkeresésekre.

Néhány esztendővel ezelőtt, a kétezres évek közepén jóformán nem tekintették valódi vállalkozónak azt, aki nem tartott fenn legalább egy offshore céget, nem voltak érdekeltségei adóparadicsomokban. Az idő tájt majdhogynem a kisvállalkozóknak is megérte a külföldi társaságalapítás, egyes számítások szerint – az akkori magasabb hazai adó és az engedékenyebb hatósági bánásmód miatt – már kisebb havi nyereség mellett is kifizetődő volt offshore vállalkozás üzemeltetése. Piaci forrásokból ugyanakkor ma azt hallani: a jelenség kis túlzással megszűnt idehaza.

– Az utóbbi időszak hazai és nemzetközi változásai miatt mostanság nemigen éri meg offshore cégre szert tenni – ismertette érdeklődésünkre a tapasztalatokat Walde Zsolt szakjogász. Az ügyvéd szerint napjainkra elveszett az efféle társaságok legtöbb előnye. Korábban sokan azért vásároltak vállalkozást igen alacsony adót szedő államokban, hogy az ottani cég számlákat bocsásson ki különféle munkákról, amelynek nyomán a magyar társaságnál kiadás keletkezik. Mások feketén megszerzett pénzeiket vitték az adóparadicsomi helyekre, cégekbe, majd a summa egy részét – akár áttételék segítségével is – itthon fektették be. Például újabb vállalkozásokat alapítottak, esetleg ingatlanokat vásároltak.

– Ma már egyik módszer sem kedvelt – mondta az ügyvéd. – Egyrészt a mind szorongatóbb hatósági fellépés miatt, másfelől azért, mert a kétes forrásból származó pénzek hazahozatalára több legális módszer is rendelkezésre állt. Magyarországon 2012 végén zárult le az offshore-amnesztia, az adóparadicsomokból a lehetőséggel nagyjából százmilliárd forint került haza, egyúttal tízmilliárddal gyarapodott az államkassza. – Jelenleg is megvan a jogszerű megoldás, az úgynevezett stabilitási megtakarítási számlák vonzhatják az efféle összegeket – jegyezte meg Walde Zsolt.

Az ügyvéd végezetül két tényezőre, az alacsonyabb adókra és a hazai feketegazdaság átrendeződésére hívta fel a figyelmet. A mostani 16 százalékos személyijövedelemadó-rendszer és a kisebbektől tízszázalékos terhet kérő társasági adószabályok mellett akár az is kifizetődő lehet, hogy valaki itthon tartsa pénzét, és jogkövető módon vegye fel a nyereséget vállalkozásából. – Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül – mondta a szakjogász –, hogy a válság miatt átalakult a legális és az illegális szféra. A különféle kutatások, szakmai megállapítások szerint míg korábban a közepes társaságok kezén is hatalmas kétes összegek foroghattak, ma már a feketegazdaság legtöbb szereplőjéhez csak kisebb summák jutnak el. Az ilyen pénzeket pedig az érintettek leginkább elköltik, így a pénzkimentési technikák sem lehetnek gyakoriak.

– Az adóparadicsomokon, az offshore államokon a világ vezető hatalmai és a fejlett országokat tömörítő gazdasági szervezetek is rajta tartják a szemüket – erről már az RSM DTM tanácsadó cég adóüzletág-vezetője beszélt lapunknak. Hegedüs Sándor azt mondta: az offshore vállalkozások működtetése immár másutt sem népszerű, a jelenség egyértelműen visszaszorulóban van. A nemzetközi törekvések ugyanis a mostaninál sokkal szűkebb keretek közé szorítanák a nemzetközi adóelkerülési módokat, s a közismert pénzügyi központok szolgáltatásainak igénybevételét, legyenek e helyszínek Európában, vagy például a karibi térségben. Vannak még persze megbízhatónak gondolt helyek, ilyen adott esetben Szingapúr, ahová – egyes hírek szerint – éppen Svájcból menekítik ki a korábban ott elhelyezett összegeket.

– A válság és a költségvetési hiányok ezzel járó megemelkedése a legtöbb fejlett államot arra kényszerítette, hogy a fellépés hatékonysága érdekében más országokkal közösen, együttműködve zárják be a kiskapukat – mondta Hegedüs Sándor. Hozzátette: a nemzetközi pénzvilág átalakulóban van, a hatóságok a közeljövőben már egyre több helyről szerezhetnek be adóügyi és banki adatokat.

Az offshore-üzlet visszaszorulásának okait firtató kérdésünkre a nemzetgazdasági tárcánál úgy fogalmaztak: az országokon átívelő adócsalás elleni küzdelem az utóbbi években óriási lendületet kapott. Az efféle jogsértő tevékenységek megakadályozásának egyik leghatékonyabb eszköze a hatóságok közötti együttműködés, az adóügyi információcsere lehet. – A nemzetközi kezdeményezésekben Magyarország is részt vállal – jegyezték meg a tárcánál, megemlítve, hogy az utóbbi időkben megkötött több tucat kétoldalú megállapodás aláírásán túl hazánk csatlakozott az adóügyi segítségnyújtás részleteit szabályozó nemzetközi egyezményhez is. Ennek révén több mint harminc olyan állam hatóságával léphet kapcsolatba a magyar adóhivatal, amelytől eddig nemigen érkeztek érdemi információk. A szóban forgó államok között több pénzügyi központként működő ország, offshore-állam is megtalálható.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: