Híradásokban gyakran visszatérő téma, hogy a rossz állapotú épületekről lehulló vakolat, homlokzat-elem, a tetőről lezúduló nagy mennyiségű hó, esetleg a homlokzaton nem megfelelően rögzített tárgy jelentős kárt okozott az épület előtt parkoló járművekben. Sőt, súlyosabb esetekben a lehulló tárgyak akár személyi sérülést is okozhatnak.

Ekkora hóomlásra azért nem kell számítani…

Mivel az így keletkező kár jelentős méreteket ölthet, fontos tisztában lenni azzal, hogy a jogszabályok értelmében ki köteles a kárt megtéríteni.

Főszabály szerint az épület tulajdonosa – társasház esetén a tulajdonostársak közössége – felel azért a kárért, ami az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén keletkezett. Ezen kártérítési kötelezettség alól az épület tulajdonosa kizárólag abban az esetben mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy az építkezés, illetve az épület karbantartása során az előírásoknak megfelelően járt el, valamint az épület megfelelő állapotának fenntartása érdekében megtette az elvárható lépéseket.

A bírói gyakorlat következetes abban a tekintetben, hogy az épület hiányossága révén keletkezett kárnak minősíti a tetőről lezúduló nagy mennyiségű hó által okozott károkat is. Fontos, hogy ilyen esetben a tulajdonos nem mentesül a kártérítési felelősség alól önmagában az által, hogy az épületen a hóomlás-veszélyre figyelmeztető táblákat helyez el. A hófogó rács kiépítése, illetve annak karbantartása a tulajdonos kötelezettsége, amit a figyelmeztető táblák kihelyezésével a tulajdonos nem pótolhat. És ez fordítva is igaz: megfelelően kiépített hófogó rács mellett is kötelezhetik kártérítésre az épület tulajdonosát, ha nem alkalmaz megfelelő figyelemfelhívó kiírásokat, illetőleg nem keríti el a veszélyes területet, hogy ne lehessen oda parkolni.

Amennyiben a kár az épületen elhelyezett tárgy (pl. reklámtábla) leesésével összefüggésben merül fel, a tulajdonost szintén kártérítési felelősség terheli, igaz, ebben az esetben a tulajdonos felelőssége egyetemleges azzal, akinek az érdekében a tárgy az épületen elhelyezésre került. Vagyis ebben az esetben a károsult akár az épület tulajdonosától, akár a tárgyat kihelyező személytől kérheti a teljes kárának megtérítését. A tulajdonos ebben az esetben nem védekezhet eredményesen a kártérítési igénnyel szemben azzal, hogy a tárgy kihelyezésére nem az ő érdekében került sor.

Igaz ugyan, hogy az épület tulajdonosa a fentiek szerint köteles a felmerült kár megtérítésére, azonban a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tulajdonos a tényleges károkozótól (pl. a reklámtáblát nem megfelelően rögzítő vállalkozótól) követelje a kár megtérítését. Ennek sikertelensége esetén azonban a kártérítési kötelezettség a tulajdonos terhén marad.

Az épületből kieső tárgy harmadik esete, amikor az épületből kidobnak, vagy kiejtenek valamit, és az okoz kárt. Ilyenkor a konkrét elkövető mellett az adott lakás tulajdonosa is felel, illetőleg abban az esetben, ha az épület közös területéről dobták ki az adott dolgot, akkor a tulajdonsoi közösség is. Ugyanis a konkrét károkozó mellett a lakás vagy a ház tulajdonosa kezesként áll helyt a károkozásért. Ennek logikája nyilván az, hogy a saját házában a tulajdonos kötelessége rendet tartani, és akár meg is akadályozni, hogy valaki, aki csak vendégként (bérlőként, használóként stb.) tartózkodik ott, bármilyen jogellenes tevékenységet végezzen.

Ha bármilyen kérdése merül fel, kérdezzen szakértőinktől!