Családjog

A rokontartás általános szabályai

A családtagok felelősséggel tartoznak egymásért, kölcsönös támogatási kötelezettségük van. Ez azonban nemcsak erkölcsi kötelezettség, jogszabályi alapja is van.

Van akit nem kell eltartani...

Van akit nem kell eltartani…

Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincsen. Azt, hogy a rászorultság fennáll, a jogosultnak kell bizonyítania. Az önhiba egy szubjektív elem, amelyet a bíróság az adott esetre vonatkoztatva vizsgál, úgy, hogy az egyedi körülményeket összességében értékeli.

A rászorultságról az élettársi tartásnál már beszéltünk, azonban itt is kifejtenénk, hogy rászorult az, aki nem rendelkezik olyan jövedelemmel vagy keresettel, amelyből saját megélhetését teljesen vagy részben biztosítani tudja, illetve egyéb vagyoni lehetősége nincs.

A rokontartásnál jelentősége van az életkornak, azonban önmagában a nyugdíjkorhatár elérése nem teszi megalapozottá a tartási igényt. Az olyan nyugdíjkorhatárt betöltő szülő tartási igénye, akinek több gyermeke felnevelése után egészsége, munkaképessége leromlott, más megítélés alá esik, mint azé a testi és szellemi erejének teljes birtokában lévő szülőé, aki a nyugdíjkorhatár elérését követően terhét mégis részben vagy egészben a gyermekeire kívánja hárítani.

Különös súlya van azonban az egészségi állapotnak. A tartós egészségromlás munkaképtelenséget vagy munkaképesség csökkenését vonhatja maga után. Ilyenkor szakértő véleménye szükséges ahhoz, hogy megállapítsa milyen mértékű munkavégzés lehetséges.

Ha a jogosult életkoránál fogva, vagy keresőképtelensége miatt nem szerezhet jövedelmet, jelentősége lehet annak is, hogy milyen ingó illetve ingatlan vagyonnal rendelkezik. Ezeket esetleg lehet-e értékesíteni, hogy a későbbi megélhetés biztosítva legyen. Az idős, beteg szülőtől nem várható el, hogy gyermeke tartási kötelezettségének enyhítése céljából szobáját albérletbe adja vagy szociális otthon szolgáltatásait igénybe vegye. Akkor azonban, ha  a jogosult a vagyonát hasznosítja, így lakását vagy annak egy részét albérletbe adja és ebből jelentősebb jövedelemre tesz szert, ez csökkenti esetleg kis is zárhatja a rászorultságot. Ugyanígy elvárható lehet nagyobb értékű ingóságok, ékszerek, műtárgyak értékesítése is.

Előfordulhat olyan eset is, hogy a tartásra szoruló szülőnek volt ugyan vagyontárgya, azonban azt elajándékozta. A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Vajon ajándékot csak akkor lehet visszakövetelni ha nincsen tartásra kötelezhető hozzátartozó, vagy esetleg nem sikerült tartási igényt érvényesíteni? a válasz NEM! Az ajándék visszakövetelése és a tartásra vonatkozó jog az ajándékozó egymástól teljesen független személyes joga, így ő dönt róla. Azonban ekkor is figyelembe kell venni az ajándékozás körülményeit. Ugyanis ha az ajándékozás azzal a céllal történt, hogy az később tartási igényt keletkeztessen, akkor a rászorultság nem állapítható meg.

A rokontartás megállapítható ha a jogosultnak nincsen tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa, vagy volt élettársa. Nem említi a jogszabály a bejegyzett élettársa tartási kötelezettségét, azonban fontos tudni, hogy az megegyezik a házastárs tartási kötelezettségével, mind tartalmában, mind terjedelmében.

A jogszabály meghatározza azt is, hogy ki érdemtelen a tartásra. Annak definíciója megfelelően általános és keretjellegű, ezáltal elég rugalmas is. Olyan magatartás valósítja meg az érdemtelenséget, amelyet a tartást igénylő személy vagy a tartásra kötelezett személlyel vagy a tartásra kötelezett vele együtt élő hozzátartozójával szemben valósít meg. Ez lehet a jogosult életvitele (pl. italozó életmód), vagy konkrétan meghatározható, súlyosan kifogásolható magatartás.

A gyermek a szülő érdemtelenségére nem hivatkozhat, ha a szülő tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett. De ilyenkor is előfordul olyan eset, amikor a szülő gyermekével szemben tanúsított magatartása olyan kirívóan súlyos, ami méltatlanná teszi őt a tartásra, annak ellenére, hogy  a gyermeket saját háztartásában hosszabb időn át eltartotta. Ilyen lehet, ha a szülő a gyermeket koldulásra esetleg prostitúcióra kényszerítette.

Általában nem szorul tartásra az, akinek megélhetését tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés megfelelően biztosítja. A szerződés megszűnése, vagy nem megfelelő mértéke azonban teljes vagy részleges rászorultságot alapozhat meg.

1 reply »

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.