Milyen helyi eredményekről lehet beszámolni az elmúlt időszakot tekintve?

A bírósági közvetítés 2012-ben került be a bírósági rendszerbe, ehhez képest az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján szereplő adatok szerint 2017-ben és 2018-ban a magyar bíróságok az alternatív vitarendezési módszerek használatának előmozdítása és ösztönzése terén már első helyen álltak Európában. A bíróság számára ez egy hatalmas „vívmány”. Az országos adatokat tekintve 2018 végéig a mintegy 4600 eljárás több, mint felében megállapodást kötöttek a felek. Országos szinten tehát nagyon sikeres a jogintézmény és büszkén mondhatom, hogy a Kecskeméti Törvényszék közvetítői is rendkívül sikeresek, mind az érkezett bírósági közvetítői ügyek, mind a lefolytatott eljárások, valamint a megállapodással záruló eljárások számában is kimagasló sikereket értek el az országos szinten is.

Hány közvetítő működik jelenleg összesen a megyében?

Jelenleg öt közvetítő működik, kettő Kecskeméten, három pedig a vidéki járásbíróságokon, Kiskunhalason, Baján és Kalocsán.

Milyen a megállapodási arány Bács-Kiskun megyében?

Az országos átlag 50 % feletti, megyénkben pedig az országos átlagot elérő, többségében azt meghaladó százalékban kötnek a felek megállapodást közvetítőink előtt. Egész pontosan 2016-ban 73%-os, 2017-ben 70%-os, 2018-ban 61%-os volt a megállapodási arány. Ebben az évben az eddigi adataink alapján 50%-os az arány. Azt el kell mondani, hogy a közvetítői ügyek számának alakulása teljes mértékben leköveti az általános ügyérkezés csökkenési tendenciát, tehát a közvetítői ügyérkezésünk ugyan úgy csökkent, mint a peres.

Az új Pp-ben is nagy hangsúlyt kapott az alternatív vitarendezés, kifejezetten ösztönzi a feleket a mediációban való részvételre. Az egyezségi kísérletre idézés nem új jogintézmény, a Pp. viszont „összekötötte” a közvetítői eljárással.  Milyen előnyei vannak ennek az eljárásnak és mennyire terjedt el a köztudatban?

Ahogyan arra a 2019. január 21-én megrendezett kollégiumi ülésen tartott előadásomban is utaltam, már a Pp. kodifikáció során előtérbe került a „perelterelés” fogalma, a magánjogi jogviták eldöntése helyett azok rendezése került a célkeresztbe. Ez a jogintézmény sokkal tágabb teret enged a feleknek, mint egy bírói döntés, a felek közötti egyezséget és az azt elősegítő mediációs eljárást is hangsúlyosabbá teszi. Arról van szó, hogy a perindítást megelőzően igénybe vehető jogintézményként került a Pp-be a közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérlet, valamint a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet.

A közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérletnek az a lényege, hogy a per megindítását megelőzően egy piaci, külső közvetítőhöz fordulnak a felek, és amennyiben megállapodást kötöttek, azt benyújtják a bírósághoz. Ha ez a megállapodás megfelel a követelményeknek, a bíróság egyezséggel jóváhagyja és az végrehajtható. A jogszabály rövid határidőket ír elő, 30 napon belül, közös kérelem esetén 15 napon belül le kell folytatni az eljárást, amely bármely hatáskörrel rendelkező bíróságnál lehetséges. Az ebben rejlő lehetőséget az ügyfelek még nem igazán fedezték fel, ilyen ügy eddig nálunk nem indult.

Közvetítői szoba a Kecskeméti Járásbíróságon

Az egyezségi kísérletre idézés másik formája viszont nincs a mediációhoz kötve. Ez az ún. közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet. Ennél az eljárásnál nagy könnyebbséget jelent, hogy nem keresetlevéllel indul az eljárás, hanem kérelemmel. Ez egy peren kívüli eljárás, azonban bíró jár el, nem bírósági titkár. A kérelemhez egy megállapodás tervezetet kell csatolni. A jogszabály még azt sem követeli meg, hogy ez a tervezet mindkét fél részéről aláírt legyen. Amennyiben a felek megkötik a megállapodást és a bíró jóváhagyja, akkor tulajdonképpen lezárult a jogvita egy peren kívüli eljárás keretében. Ha nem sikerül megkötni ezt a megállapodást, a felek még ezt követően is fordulhatnak bírósági közvetítőhöz. A bíró kötelessége tájékoztatni a feleket a bírósági közvetítés lehetőségéről. Ha sikerül megállapodniuk, visszakerül a peren kívüli eljárásba, egyezségüket a bíró jóváhagyja és megoldódott a probléma. Ha nem sikerül, még azt követően is indíthatnak peres eljárást a felek.

Az Ügyfélsegítőt intéző kollégákat, fogalmazókat, illetve titkárokat is próbáltuk „érzékenyíteni” erre vonatkozóan, ami látszódik is, ugyanis az Ügyfélsegítőn elég sok ilyen kérelmet vettek fel, de az ügyfelektől is érkezik sok ilyen kérelem. Ebben az évben eddig 42 ilyen kérelem érkezett, ebből 27 ügy már egyezséggel befejeződött. Tudomásom szerint ez a szám országos viszonylatban kimagasló. Nincs rálátásom, hogy az országban máshol mennyi ilyen ügy érkezett, de a régi Pp. időszakához képest, ahol elenyésző volt ezek száma, mindenképpen több. Arról sem biztos, hogy tudomással bírnak az ügyfelek, hogy még a pénzköveteléseket egyébként kötelezően megelőző fizetési meghagyásos eljárást is el lehet kerülni, tehát ha pénzkövetelés esetén megállapodás születik, a fizetési meghagyásos eljárás kihagyható. Az új         Pp-nek ez egy rendkívül jó intézkedése. Amellett pedig, hogy gyors eljárás, az illeték mértéke is jóval kevesebb.

Milyen fejlődési lehetőségek mutatkoznak még a bírósági közvetítés terén, milyen célok vannak országos szinten kitűzve?

Az OBH elnökének stratégiai céljain belül a bírósági közvetítés az országos programok között szerepel. Az országos munkacsoport tagjaként, valamint a helyi munkacsoport elnökeként viszonylag nagy rálátásom van a programra. Nem állt meg a fejlődés, tehát haladunk tovább. Június 6-án volt országos koordinátori értekezlet, ahol nagyon hasznos szakmai előadásokat hallhattunk. Az értekezlet részben az instruktorhálózat kialakításáról szólt. Jelenleg a 11/2014. (VII.11.) OBH elnöki utasítás van még hatályban, de készülőben van egy új szabályozó, amely már magában foglalja az instruktorhálózat rendszerét, annak kialakítását. Az instruktor a bírósági közvetítők szakmai segítője lesz, akinél tudnak hospitálni, akivel meg tudják beszélni a szakmai problémákat. Nemzetközi konferencia is lesz még ebben az évben. Nagyon sok potenciál van még a bírósági közvetítésben, a helyi közvetítőink például számos kutatást végeztek, tanulmányokat írtak, a Mailáth György pályázaton is eredményesen szerepeltek.

A törvényszéki munkacsoportnak milyen tervei vannak a 2019-es évre vonatkozóan?

A munkacsoport legutóbb elég rendkívüli munkacsoport ülést tartott a kecskeméti Család-és Gyermekjóléti Központban. Az volt a tervünk, hogy a jelzőrendszeri együttműködés elmélyítése érdekében a gyermekközpontú igazságszolgáltatással, az áldozatvédelemmel, tanúgondozással foglalkozó munkacsoporttal együttműködve szervezzük meg ezt a külső helyszínen tartott ülést, ahol a két munkacsoporton kívül polgári ügyszakos bírák is részt vettek. A gyermekjóléti központ munkatársai azon kívül, hogy megmutatták, hogy hol dolgoznak, hogyan képzeljük el a felügyelt kapcsolattartást, tájékoztatást adtak arra vonatkozóan is, hogy nem célszerű kettő órán túl felügyelt kapcsolattartást elrendelni vagy a felek egyezségét ennél hosszabb idő vonatkozásában jóváhagyni. Arra is kitértek, hogy a gyermekjóléti központnál nemcsak a felügyelt kapcsolattartás lebonyolítására van lehetőség, hanem a gyermek átadás-átvételének a helyszíne is lehet a gyermekjóléti központ. Tehát összességében nagyon hasznos értekezlet volt.

A jövőben szeretnénk az utánkövetési gyakorlatunkat fejleszteni, mindenkori célunk az újonnan kijelölt közvetítők segítése, mentorálása, központi és regionális szervezésű képzéseken való részvétel támogatása, a bírák további érzékenyítése a jogintézmény iránt. Amennyiben az instruktori rendszer kialakításra kerül, akkor az azzal kapcsolatos feladatok megvalósítása, az esetlegesen hatályba lépő új szabályozónak való megfelelés is célunk. Ezen túl feladatunk statisztikák készítése, elemzése, új tanulmányok, publikációk ismertetése, azok megbeszélése, egyes ügyek anonimizált formában történő összegyűjtése és egyéb elméleti és gyakorlati aktualitások egyeztetése.

A munkacsoport és a közvetítők munkájához további sok sikert kívánunk!

Kecskemét, 2019. augusztus 26.

Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztálya