Bűnügyek

Jogerősen 18 év fegyházbüntetésre ítélte a fővárosi ítélőtábla a szerelmét halálra késelő kakucsi gyilkost

A Budapest Környéki Törvényszék a 2018. október 17. napján kelt ítéletével K. B. vádlottat előre kitervelten és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban 25 év kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott a középiskola elvégzését követően nagyapja gazdaságában dolgozott Kakucson. A hajnali és esti munkája miatt nem volt lehetősége az idejét vele egykorúak társaságában tölteni. A vádlott és a sértett az általános iskolából ismerték egymást, a vádlottnak már akkor megtetszett a sértett. 2013-ban a vádlott szeretett volna vele közelebbi kapcsolatba kerülni, azonban a sértett az ilyen jellegű közeledését elutasította. 2016 elejétől a vádlott megpróbált kitörni az addigi élethelyzetéből; külföldi munkavégzéssel kapcsolatos információkat gyűjtött, s az akkori kapcsolatában felmerült problémák miatt más nők társaságát is kereste, azonban próbálkozásai viszonzatlanok maradtak. A vádlott a sértett huszadik születésnapján felvette a kapcsolatot a sértettel, s innentől kezdve Facebookon, telefonon és személyesen tartották egymással a kapcsolatot. A sértett ebben az időszakban a főiskolai felvételiére készült, ezért Budapestre járt magántanárhoz. A vádlott ezekről a különórákról tudva számos alkalommal úgy alakította az idejét, hogy ugyanazokban az időpontokban véletlenül Budapesten legyen. Ilyenkor jelezte a sértettnek, hogy Budapesten tartózkodik, s a magánórák befejeztével gépkocsival hazavitte őt Kakucsra. A vádlott továbbra sem csupán baráti kapcsolatot kívánt kialakítani, azonban a közeledését a sértett ismét visszautasította, ami a vádlott frusztrációját tovább erősítette. 2016. március 4-én a sértett Budapestre, a Morrison’s Liget Club & Barba utazott egyik barátnője születésnapjának megünneplésére; ahol alkoholos befolyásoltság alá került. Erről az összejövetelről a vádlott is tudomást szerzett, s hajnali munkája befejeztével Budapestre utazott azzal a céllal, hogy a sértettet megölje. A vádlott 2016 márciusának elején ismeretlen internetes szolgáltató által az Apple felhőbe feltöltött olyan videofelvételeket tekintett meg, melyeken fiatal nőket kínoznak, illetve ölnek meg oly módon, hogy nagyobb pengehosszúságú késsel több szúrást és vágást ejtenek a hasukon. Ezek a videofelvételek felerősítették a vádlott szadisztikus fantáziáját; s ezen videófelvételeken látott módon kívánta a sértett megölni. 2016. március 5-én SMS-váltásokat követően 4 óra 30 perc körüli időpontban a vádlott felvette a sértettet a szórakozóhelynél, s gépkocsival elindultak hazafelé. Hazafelé menet a vádlott a gépkocsijában ülő sértettet a nagyapja tulajdonában álló földterületen lévő kőris erdőbe vitte, ahol a vadászkését elővette, s nagyobb erővel 12 késszúrást adott le a sértett testének hasi és mellkasi tájékára. A sértett az első késszúrás elszenvedését követően, a 12. késszúrásig eltelt rövid idő alatt perceken belül életét vesztette.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott enyhítésért, védője a tényállás részbeni megalapozatlansága, továbbá téves minősítés miatt, valamint enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta és az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

Az ítélőtábla úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan, mert a bűncselekmény előre kiterveltségére, a vádlott indítékára és személyiségszerkezetére vonatkozóan a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem tárta fel kellő mélységben. A részbeni megalapozatlanságot a felvett szakértői bizonyítás és az iratok tartalma alapján küszöbölte ki a másodfokú bíróság, és ennek eredményeképpen megállapította, hogy a vádlott cselekményére és személyiségére bizonyítottan nem voltak hatással az iPad készülékén talált, imitált ölési cselekményeket tartalmazó videofelvételek. A szakértői vélemények alapján nem volt igazolható, hogy a vádlottnak szadisztikus fantáziái lettek volna, így az sem nyert bizonyítást, hogy a sértett megölésében „szadisztikus fantáziáinak felerősödése” szerepet játszott volna. Az előre kiterveltség ellen szóltak az elkövető akaratán kívül eső, véletlenszerű tényezők is, ezért a másodfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a vádlott előre elhatározta volna a sértett megölését. Az ítélőtábla álláspontja szerint a helyszínen kialakult, de az eljárás során ismertté nem vált kiváltó ok hatására a vádlottban különböző okokból felgyűlt feszültségek robbanásszerű távozásával (acting out módon) alakult ki a sértett megölésére irányuló szándék, amelyet rögtönös végrehajtás követett. Ennek során a sértettet 12, többségében nagy erejű késszúrással megölte. A másodfokú bíróság az orvosszakértői vélemények alapján megállapíthatónak találta azt is, hogy a cselekmény végrehajtási módja következtében a sértett a haláltusával szükségszerűen együttjáró fájdalmat meghaladó mértékű szenvedés útján vesztette életét. Ez, valamint a cselekmény egyébként is kifejezetten embertelen végrehajtási módja együttesen megalapozták a különös kegyetlenséggel történő elkövetést, mint az emberölés minősített esetét.

Az előre kiterveltség hiányára és a vádlott fiatal felnőtt korára, valamint acting out jellegű személyiségszerkezetére (mely ugyan kóros elmeállapotként nem volt értékelhető, de a cselekmény elkövetését megkönnyíthette) figyelemmel úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a törvény teljes szigora, a büntetési célok elérését az életfogytig tartó szabadságvesztés helyett határozott időtartamú szabadságvesztés is kellően biztosítja.

A kiszabható büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés volt, az ítélőtábla e kereten belül a középmértéket (15 év) meghaladóan határozta meg annak tartamát a törvényi maximumhoz közeli 18 év szabadságvesztésben, míg a közügyektől eltiltás maximális, 10 éves tartamát nem érintette.

Ehhez igazodóan a Btk. megfelelő rendelkezése szerint a vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.

Az ítélőtábla döntése a mai napon jogerős.

Budapest, 2019. október 25.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.