Szeged, 2014. október 14., kedd (MTI) – Bíró, ügyész, ügyvéd és joghallgató is színre lép az apja meggyilkolásával vádolt fiú ügyében döntő esküdtek szerepében Reginald Rose Tizenkét dühös ember című darabjában, melyet szerdán mutatnak be Barnák László rendezésében a Szegedi Nemzeti Színházban.

Szeged, 2014. október 14.
Forrai Miklós, a Szegedi Járási ügyészség ügyésze (b) az 1. esküdt, Németh György Attila egyetemi hallgató (b2) a 2. esküdt, Kosztolányi József egyetemi docens (b3) a 3. esküdt, Nagy Erzsébet a Szegedi Ítélõtábla bírája (b4) a 4. esküdt, Spitzer Jenõ egyetemi hallgató (b5) az 5. esküdt, Varga Norbert, a Szegedi Egyetemi Színház vezetõje (b6) a 6. esküdt, Ragány Zoltán a Szegedi Nyomozó ügyészség ügyésze (j6) a 7. esküdt, Hegedûs István, a Szegedi ítélõtábla bírája (j5) a 8. esküdt, Fekete Gizi, a Szegedi Nemzeti Színház színmûvésze (j4) a 9. esküdt, Magyarossy József ügyvéd (j3) a 10. esküdt, Gyorgyev Bránimír biztosítási tanácsadó (j2) a 11. esküdt és Nyéki Tamás helytörténész (j) a 12. esküdt szerepében Reginald Rose 12 dühös ember címû drámájának próbáján a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában 2014. október 13-án. A darabot Barnák László rendezésében 2014. október 15-én mutatják be. Az elõadás a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciója.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A rendező az MTI-nek elmondta, hogy nyár elején kereste meg Tajti Gabriella, a Szegedi Tudományegyetem kulturális irodájának vezetője az ötlettel, hogy többségében jogászok részvételével színpadra állítanák a bírósági drámát. Bár az országosan egyedülálló kezdeményezést komoly kihívásnak tartja, hiszen a hazai nemzeti színházak nem igen tűznek műsorra alapvetően amatőrök által játszott darabot, örömmel vállalta el a feladatot. Mint mondta, Nyugat-Európában, ahol talán erősebb a civil kurázsi, egyáltalán nem szokatlan az ilyen előadás.
A darab Reginald Rose szövegére támaszkodik, nincsenek benne improvizatív elemek, a szereplők háttere mégis különlegessé teszi a produkció – hangsúlyozta Barnák László. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a nézők a fiú bűnösségéről elhangzó érveket hallva magukat a tizenharmadik esküdt helyébe képzelve elgondolkodjanak arról, milyen döntést kellene hozni.
Az októberi négy előadásra egy hónapja valamennyi jegy elkelt. A rendező szerint a megelőlegezett siker egyaránt szól a szereplőgárdának és a darabnak, hiszen sokak emlékezetében él az 1957-es film.
A tizenkét, többségében jogvégzett szereplő között Fekete Gizi Jászai-díjas színésznő szinte az egyedüli “civil”. Reginald Rose valamennyi esküdtet férfiként képzelte el, a szegedi előadásban ezen változtatva két nő is a döntéshozók közé került, Nagy Erzsébet, a Szegedi Ítélőtábla bírája egy brókert, Fekete Gizi pedig egy érzékeny, érdeklődő, idősödő nőt formál meg.
Hegedűs István a táblabíróság büntetőkollégiumának vezetője játssza a történet talán legfontosabb figuráját, a fiú bűnösségében kezdetektől fogva kételkedő építészt. A bíró kivételes lehetőségnek tartja a színpadi szerepet, ami annyiban mindenképpen hasonlít munkájára, hogy az ítélőtáblán is nap mint nap döntést kell hozni a vádlottak ügyében, és ha kétséget kizárólag nem bizonyítható bűnösségük, csak felmentő ítélet születhet.
A produkció kapcsolódik az Országos Bírósági Hivatal nyitott bíróságok programjához. Egy ötödik, zártkörű előadáson szegedi középiskolások láthatják a drámát. Hegedűs István úgy véli, bár más a hazai és az amerikai bírósági rendszer a dráma a jog lényegét jól szemlélteti.