Alábbi cikkünkben, a sokakat érintő nemperes eljárással, a fizetési meghagyásos eljárással foglalkozunk. Először jogosulti szempontból vizsgáljuk meg az eljárást, tehát mit kell tennie annak, akinek tartoznak.

2009 óta fizetési meghagyásos eljárást a közjegyzőknél, erre rendszeresített űrlapon kell kezdeményezni. Fizetési meghagyást akkor kezdeményezhetünk, ha lejárt és pénz fizetésére irányuló követelésünk van. Ez a két feltétel rendkívül lényeges. Lényeges továbbá, hogy a kötelezettnek (ebben az eljárásban aki pénzt követel az a jogosult, akitől pénzt követelnek az a kötelezett) kell, hogy legyen, belföldön ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye. Amennyiben a követelésünk az 1.000.000.- forintot meghaladja, úgy miénk a döntés, hogy nemperes úton, fizetési meghagyással kívánjuk azt behajtani, vagy esetleg pereskedni szeretnénk és rögtön egy keresettel a bírósághoz fordulunk. Fontos megjegyezni azonban, hogy amennyiben 1.000.000.- forinttal vagy kevesebbel tartoznak nekünk, úgy a peres út lehetősége nem áll fenn, hanem ebben az esetben, kötelezően, csak fizetési meghagyás útján tudunk eljárást kezdeményezni.

A fentiekben említett űrlapon fel kell tüntetni a jogosult nevét és lakcímét, kötelezett nevét és lakcímét, esetleges jogi képviselet esetén a jogi képviselő nevét és címét. A követelés jogalapját meg kell jelölni (megbízási szerződés, adásvételi szerződés, szerződésen kívüli károkozás stb.), valamint az érvényesíteni kívánt jogot is. A kamatszámítás miatt nagyon fontos, hogy pontosan meg tudjuk jelölni, hogy mikor kezdődött a jogviszony, valamint, hogy mikor járt le a követelés. Ezt az űrlapon dátum szerint kell bejelölni.

Ha az űrlapot kitöltöttük, már csak annyi teendőnk van, hogy az eljárási díjat lerójuk. Az eljárási díj a követelésünk 3%-a, de minimum 5.000.- maximum 250.000.-Forint.

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyással szemben ellentmond (erről a II. részben bővebben szó lesz) úgy az eljárás peres eljárássá alakul. Az ellentmondásról a közjegyző értesíti a jogosultat, akinek 15 nap áll rendelkezésére, hogy a részletes tényállást valamint a bizonyítékokat előterjessze, és az illetéket lerója. Az illeték lerovásánál ne felejtsük el, hogy a 3%-ot már befizettük! Tehát, ha például van egy 350.000.- forintos követelésünk, akkor az eljárás megindításakor ki kell fizetnünk ennek a 3%-át, vagyis 10.500.-forintot. A kötelezett ellentmondása folytán nemperes eljárásból, peres eljárás lesz, melynek illetéke a követelés 6%-a (de legalább 15.000.-, maximum 1.500.000.-Ft.) Ebben az esetben tehát, a 6% helyett, nekünk csak további 3% illetéket kell lerónunk, a fenti példánál maradva további 10.500.- forintot, ugyanis az illeték másik felét még a nemperes eljárás során kifizettük, és az ide beszámít. Ezután kezdődhet a pereskedés.

Fentiekben csak a fizetési meghagyásos eljárás legfőbb szabályait érintettük, amennyiben további kérdése van, ne habozzon feltenni nekünk oldalunkon!