Ha Társasházban él Önnel is bizonyára előfordult, hogy a közgyűlésen nem értett egyet bizonyos határozatokkal, vagy jogérzete azt sugallta, hogy esetleg a döntés nem felel meg a jogszabályoknak. 

Ilyen esetekben a Társasházi törvény lehetőséget biztosít, hogy a tulajdonos a bíróságtól a sérelmes határozat érvénytelenségének megállapítását kérje a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A 60 nap nem jogvesztő jellegű határidő, mióta ezt az Alkotmánybíróság megállapította, de ha kifutunk belőle, akkor igazolnunk kell, hogy ez miért történt, és a törvényben rendelkezésre álló 60 nap miért nem volt elegendő arra, hogy a keresetünket benyújtsuk a bírósághoz. A határozatokat általánosan a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (azaz a Társasházi törvény) 42. § (1) bekezdésére hivatkozva lehet megtámadni, mely szerint ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását, természetesen a fent említett határidőn belül.

Nagyon fontos felhívnunk azonban a figyelmet arra, hogy a legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére a Társasházi törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Tehát, ha 6 lakásos vagy annál kisebb Társasházban lakunk, és pereskedésre adjuk a fejünket, előbb járjunk utána annak, hogy egyáltalán a Társasházi törvény vonatkozik-e az ingatlanra. Ugyanis ha keresetünk jogalapjaként megjelöljük a Társasházi törvény 42. § (1) bekezdését, és a perben kiderül, hogy a Társasházra a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak, akkor jogalap hiányában a keresetünket a Bíróság el fogja utasítani.

A keresetlevél elkészítésekor ügyeljünk arra, hogy a Társasházat jelöljük meg alperesként, ne a közös képviselőt, ne valamelyik tulajdonost, aki esetleg a közgyűlésen másként szavazott, mint mi, ne a számvizsgáló bizottság egy tagját, vagy elnökét, hanem csak és kizárólag a Társasházat. Tulajdoni lappal igazolni kell továbbá azt is, hogy a Társasházban a határozatot megtámadó személy tulajdonos. A keresetlevelünkben pontosan meg kell jelölnünk azt a személyt vagy vállalkozást is, aki/amely a társasházat képviseli (azaz a közös képviselőt, vagy az intézőbizottság elnökét).

Mellékletként csatoljuk be továbbá a sérelmes közgyűlési határozat meghívóját, valamint jegyzőkönyvét vagy a határozati kivonatot, illetőleg az Alapító okiratot is. Amennyiben a Társasháznak van Szervezeti-és Működés Szabályzata azt is mellékeljük.

A keresetlevélen rójunk le továbbá 21.000.-Ft-ot illetékbélyegen.

A keresetben le kell írnunk, hogy a társasházi törvénynek vagy az alapító okiratnak, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatnak mely rendelkezése az, amit az adott közgyűlési határozat sért. Van egy másik lehetőség is, amikor a határozat ugyan nem sért jogszabályt vagy belső szabályzatot, de a kisebbség jogos érdekét sérti. Ebben az esetben a bíróság fogja eldönteni, hogy melyik jogos érdek a fontosabb: a társasházé, vagy a kisebbségé.

A megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérhetjük keresetlevelünkben, erre a Társasházi törvény 42.§ (2) bekezdése ad lehetőséget, de csak indokolt esetben. A Bíróságnak nem kötelessége, csak joga határozni a felfüggesztésről. A közgyűlési határozat mindaddig érvényes marad, ameddig a Bíróság jogerősen meg nem állapítja annak érvénytelenségét.

Összefoglalva tehát: figyeljünk a 60 napos jogvesztő határidőre, helyesen jelöljük meg a jogalapot, és a Társasházat pereljük!